Köszöntő

Az 50 éves Érettségi találkozóra

Esztergom-Kenyérmező_2019-05-18 szombat

Tisztelt Tanáraink, kedves Osztálytársak, kedves megjelent Feleségek!

Nagy-nagy örömmel konstatálom, hogy elfogadták meghívásunkat Kégel Tamás, Koós Károly és Varga Tibor tanár urak, akiket nagy szeretettel köszöntök! Nagy öröm, hogy itt vannak egykori osztályunk a IV. B. tagjai, és a családtagok. Mindenkit szeretettel köszöntök.

Az emlékezésről és ünneplésről szól a mai nap, de az ötvenéves évfordulót szeretnénk több oldalról is megközelíteni.

Én iskolánk történetéből szeretnék néhány fontos mozzanatot felvillantani.

Tisztelettel és kissé meghatottan állok itt, egykori iskolánk aulájában, de úgy gondolom, ezzel nem vagyok egyedül.

Iskolánk neve a mi időnkben Hell József Károly Bányagépészeti és Bányavillamossági Technikum volt, de nem volt ez mindig így. Kicsit nézzük a kezdeteket.

Hangsúlyozottan eltekintünk az iskola történetének politikai vonatkozásaitól, de tény, Magyarország II. világháború utáni újjáépítése, a nehéz- és gépipar fejlesztése, új szakemberek képzését igényelte. Ehhez 1950-től kezdődően kezdték kialakítani a technikumi rendszert Magyarországon.

A mi technikumunk alapítója 1950 januárjában a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (!!) volt, (amely minisztérium 1950 február 25-ig létezett), az alapító okiratot Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter írta alá.

1950 szeptemberben Dorogon indul az első évfolyam 8. számú Általános Gépészeti Technikum néven, két párhuzamos osztályban 84 fővel.

A dorogi körülmények még akkori mércével is rendkívül mostohák voltak, és a technikumot a tanév befejezése után, 1951 júniusában Dorogról Esztergomba, a Deák Ferenc utcába költöztették.

Eközben a technikumokat a szakirányuknak megfelelő minisztérium alá át is sorolták. Mivel technikumunk kapcsolódott a dorogi Bányagépgyártó Vállalathoz, így felügyeleti szerve: Bánya- és Energiaügyi Minisztérium lett.

Az iskola 1951 szeptemberében már Esztergomban, új néven indul: Bányagépészeti Technikum. A körülmények sajnos még mindig nem sokat javultak.

Az oktatás színvonalának emelése érdekében, a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium 1952-ben döntést hozott egy új technikum építéséről. A miniszter Czottner Sándor volt. Az új iskola helye: Esztergom Kenyérmezőn került kijelölésre. Egy kétemeletes iskolaépület, tanműhely és tornaterem építése volt a feladat. A minisztériumban néhány bányaipari szakember szívügyének tekintette az iskola felépítését, és a számtalan minisztériumi átszervezés ellenére vitték az ügyet, ma úgy mondanánk, hogy presztízs beruházásnak tekintették a bányagépész technikum új épületegyüttesének felépítését.

1953-ban már új felügyelete van az iskolánknak, az újonnan alakult Nehézipari Minisztérium. Eközben 1953-ban a technikum megkapta Esztergomban, a Kerek templom mögötti épületet Kollégiumnak.1962-ig itt működött a kollégium, ma itt van a Mindszenthy József Általános Iskola.

A viszontagságok ellenére 1954 évben végeztek az első okleveles bányagépész technikusok iskolánkban.

Ha nem feledtétek, 1952 elején döntöttek az új iskola építéséről és

1954 szeptemberére elkészült az iskola új kétemeletes épülete Kenyérmezőn! Nagyon szép teljesítmény! Tanáraink visszaemlékezése alapján az iskola hosszú, díszes kerítését később, már a diákok készítették.

Az új iskola tantestületében kezdte nevelői pályafutását 1954 szeptemberében Búza József tanár úr, akit már mi is ismertünk.

Azután 1955 szeptemberében a diákok birtokba vehették Kenyérmezőn az új tornatermet, az új Tanműhelyt.

Szeretném hangsúlyozni, 1955-ben iskolánk tanműhelye, felszereltsége, és tornatermünk mérete országosan is az elsők között volt! A tornaterem kosárlabda pálya méretű, parkettás, 1955-ben! Óriási eredmény volt egy ilyen iskola komplexum létrehozása!

Néhány tény még: 1956 május 19. Névadó ünnepség Kenyérmezőn: Hell József Károly Selmecbányai bányamérnök nevét vette fel iskolánk. Akik Miskolcra jártak egyetemre, többet is tudnak Selmecbányáról, az egyetemnek élő kapcsolata van a mai napig.

1957 szeptember 1-től iskolánk igazgatója Karakas Lajos tanár úr, akit már valamennyien ismertünk, hiszen a mi időnkben is ő volt az iskola igazgatója.

A kenyérmezői fejlesztések nem álltak le, kollégium építése kezdődött, és tanárainknak 12 lakásos kétemeletes épület építését kezdték meg.

A kollégiumi viszonyokban óriási változást hozott 1962: Elkészült az Ifjú Gárda Kollégium Kenyérmezőn! Gondoljuk el, a hatvan fős szalmazsákos hálótermekből, hat személyes kollégium szobákba átköltözni, meleg vizes, zuhanyzós tisztálkodási lehetőséggel, étteremmel! Ezen kívül mosoda, tv szoba, szakkörök, soroljam még? Könyvtár,turista szakkör, német szakkör, bélyeg szakkör… Az új kollégium az iskola mellett volt, megszűnt a buszozás Esztergom és Kenyérmező között.

Csak tények:1962: Beindul a Felsőfokú Technikum is

Számunkra fontosabb:1965 nyarán nyit a balatonszepezdi tábor. Mi is eljutottunk oda többször is. Nyár, fürdés, Révfülöp, Ibolya presszó, ha még emlékeztek rá.

Elkövetkezik 1965 szeptember 1.: Indul a mi évfolyamunk!! Két osztály összesen 70 fő. Mi a B osztály, és osztályfőnökünk Horváth Andrásné, aki egyebekben az orosz nyelvre szeretne megtanítani bennünket.

Itt szeretnék Ági Sándor tanár úrtól idézni - aki 1961-1991 között volt tanára az iskolának-: „A Technikum aranykora 1959-1970”között volt Mi tehát az aranykor diákjai voltunk. Az aranykor időszakát megerősíti Nekovetics Oszkár tanár úr is, aki szerint a szakközépiskolai átszervezéssel 1973-től meghalt a „szakmai erő” az iskolában.

Az aranykorban négy évet töltöttünk el Kenyérmezőn, többen is a kollégiumban laktunk.

Hosszan lehetne sorolni iskolánk előnyeit, eredményeit, akár szakmailag, akár a sportban.

Itt 1968-ban már komplex oktatási forma: bányagéptan órán ipari tv közvetítés a műhelyből! Hangsúlyozom 1968-ban.

Nem szabad elfelejteni Kégel Tamás tanár úr vezetésével elért középiskolai sportsikereket sem, hiszem a mi osztályunk diákjai is részesei voltak a sikereknek. És akkor a Gépész Haladás kosárcsapatot még nem is említettem, a vasárnap délelőtti tornatermi derbyket az NB II-ben! .

Sok mindenre emlékezhetünk: Emlékezhetünk az első esztergomi fáklyás ballagásra 1966-ban, amelyben a szalamandert mi alkottuk, végig az elsötétített esztergomi fő utcán.

1967-ben nyári tábor építettünk Balatonszepezden.

1969 májusában volt a ballagásunk, és május-júniusban tettünk érettségi vizsgát. Ha már Nekovetics tanár urat említettem, ő dolgozta ki a technikusi szakdolgozatok, vizsgamunkák rendszerét, aminek előnyeit mi is élveztük, vagy elszenvedtük. Ma úgy mondanánk, Nekovetics tanár úr egy kreatív, innovatív mérnökember volt.

Emlékszem a ballagási feliratra „Az Élet szólít, menni kell!”. Akkor kicsit elcsépelt tűnt, de sajnos igaz lett.

Ma, akikre még emlékezzünk, akik már nem lehetnek itt: Karakas Lajos igazgató

Ági Sándor igazgató helyettes

Horváth Andrásné, Zsuzsa néni osztályfőnök

Nekovetics Oszkár műhelyfőnök, negyedikben osztályfőnök

50 évig élt iskolánk.

Ma csak a szépre emlékezzünk!

József Attila soraival szeretném zárni a megemlékezést:

„A harcot, amelyet őseink vívtak,
békévé oldja az emlékezés
s rendezni végre közös dolgainkat,
ez a mi munkánk; és nem is kevés.”

Készítette: Szabó Rudolf

1965-1969 4 év a Hell-ben

1969-2019 50 év az ÉLETBEN